Igen, régen írtam, de nem is nagyon volt mit. Az ünnepeket otthon töltöttem, engedve a család nyomásának inkább velük, és nem a kocsival foglalkoztam.

A lakatoshoz sem tudtam elmenni, nem jött össze egy olyan időpont, amelyik mindkettőnknek megfelelt volna. Nagy valószínűséggel az utolsó alkalmat szalasztottam el, hogy munka közben vessek rá egy pillantást.

Azért összeraktam a pótkerék lefogató csavart. Kicsit kellett csiszolni, mindig elfelejtem, hogy a felületkezelések vastagságára tekintettel legyek, és ezek időnként vastagabbak a gyári megoldásoknál.

Ami mégis nagyobb munka volt, szétszedtük a féknyergeket. Egy barátom segített, aki több év kamion szerelői múlttal, egy satuval, és különféle méretű kalapácsokkal műtötte ki a berohadt fékdugattyúkat az öntvényekből.

A féknyergekből csak az öntvények meg a csavarok használhatóak felújítás után. Gondolkodóba estem, mert a szükséges alkatrészek ára eléri a komplett felújított féknyergek árát. Nem biztos, hogy érdemes ezzel szórakozni. Az egyetlen kétségem, hogy a felújított nyergekben milyen dugattyúk vannak, mert én, ha már kell új dugattyú, akkor szeretnék rozsdamenteset, ami egyébként nem is nagyon drágább. Na a következő hetek programjába beírtam a levelezést a felújított féket áruló boltokkal.

Ami még említésre érdemes, az egy olyan pofon, amibe rendszeresen belefutok, és ami miatt szinte alig valamit tudok egyszerre összerakni. Mindig hiányzik valami apróság!

Egyszer már neki akartam állni az ablaktörlő motornak,de akkor jött az az fixa ideám, hogy nekem ne fusson fekete kenőzsírban a mechanika, mégis, hogy néz az már ki.! Kenőzsírt venni márpedig nem is olyan egyszerű dolog, de ezen is sikeresen túllendültem.

Kiteregettem az asztalra az alkatrészeket. Először a motor aló tengelyének a fészkét tettem rendbe, beraktam a lemezkéket, alaposan bezsíroztam. Majd becsavaroztam a szénkefe tartó alaplapot.

Itt álljunk meg egy gondolatra. Még az egész felújítás legelején kiderült, hogy az ablaktörlő végállás kapcsolója rossz. Elég hosszú keresgélés után sikerült vennem egyet, egy komplett egységben a szénkefékkel. Nem is nagyon bántam, nem baj az, ha frissek a szénkefék, és akkor még szét sem borítottam a motort.

Elkezdtem kivezetni a huzalokat, hogy felcsavarozzam a végállás kapcsolót is, de sehogy sem akart sikerülni, mindenhogy rövidnek bizonyultak a vezetékek. Elővettem a régit. Látszott egyből, hogy másképp állnak a vezetékek. Úgy néz ki, a motortestre két helyre lehet felcsavarozni a végálláskapcsolót. Na nekem a másik helyen van, mint amit a vezetékek engednének. Gondoltam átforrasztom. Igaz, a forrasztó pákám az Pesten van a fiókomban, de helyben sem lehetetlen hozzájutnom egyhez. Jó rakjuk át a régi huzalját az újra. Leszedegettem a rátekert szigetelőszalagot, és ekkor kiderült, hogy a problémával nem én találtam először magam szembe, mert a régi egységnél is akkurátusan meg vannak toldva a vezetékek.

 Balra a régi, jobbra az új egység. A réginél a toldások a fekete szigetelőszalag alatt vannak.

A toldott vezetékeket nem akartam átrakni, de a következő probléma, hogy merre lehet színkódolt autóipari vezetéket kapni? Méterre? Mert kellene 3 féléből egyenként vagy 20 centi, ezért még egy métert megveszek, de egy bund már sok lenne.

És mennyi ilyen apróság van, ami mindig megakasztja a munkát...