Elég régen írtam utoljára, de nem azért, mert nem csináltam semmit, hanem ellenkezőleg, sokat dolgoztam, és mivel elég szoros határidőt állítottam magamnak, írogatás helyett inkább az alkatrészeket rángattam ki a kocsiból.

Mára eljutottam oda, hogy a kocsi ki van pucolva a futóművek, a kormánymű és a kézifék kivételével. Maradtak továbbá az ajtók, a csomagtartó fedél, és a végén visszaraktuk a motorháztetőt is. Így könnyebb szállítani, és nem volt már időm a futómű helyett egy keretet szerkeszteni alá.

De egy kicsit előre szaladtam. Ott fejeztem be az előző bejegyzésben, hogy kiemeltük a motort. Másnap egy kicsit összeraktam, amit leszereltem róla, azt nagyjából vissza is raktam, ne henteregjenek az alkatrészek külön-külön, míg sorra nem kerül a motor.

Ezután következett a fékrendszer. Először ugye leengedjük a fékolajat. Ez nem is különösebben problematikus, ha van az embernek megfelelő csöve, mert a légtelenítő csavarok felfele állnak. Nekem nem volt, természetesen. De megoldottam, igaz, több időt veszettem a végén a küzdelemmel, mint amennyi alatt el lehetett volna menni venni egy megfelelő csövet:)

Szóval, elöl nem volt probléma, na de hátul! Az XJ sorozat az E-type hátsó futóművét örökölte meg. Az E-type, meg mint tudjuk, sportkocsi, a rugózatlan tömeg csökkentése érdekében a hátsó fékeket a féltengelyek belső végére szerelték. Magyarán, a hátsó fék légtelenítő csavarjai bent vannak a difi mellett, alig látható és hozzáférhető helyen. Amennyire műszaki csemege ez a hátsó híd, annyira nehéz a szerelése. Pl. a féktárcsa cseréhez ki kell venni az egész futóművet, másképp egész egyszerűen lehetetlen. Még szerencse, hogy a tárcsák nem kopnak olyan gyakran. A fékpedál, a főfékhenger és a fékszervó egy egységként kijött. A fékszervót majd át kell nézni alaposan, nem vagyok benne egyrészt biztos, hogy működik.

Amint kijött a fékpedál, ki tudtam venni a kuplungpedált is, a főmunkahengerrel együtt.

A fékcsöveknél volt már egy-egy nehezebben oldódó csatlakozás, de különösebben nem kíméltem, minden fékcső cserére kerül.

A kedvencem a bal első fék csövezése. Látszik, hogy először megtervezték a jobbkormányos autó csövezését, majd amikor a kormány átkerült a bal oldalra, egyszerűen a bal oldali főmunkahengertől egy-egy csövön elvitték a két fékkört a jobb oldalra, a jobboldali főmunkahenger csatlakozási pontjáig. Így sikerült elérni, hogy a bal első fék merev-hajlékony fékcső csatlakozása vagy jó 30 centinyire van a főfékhengertől, de sikerült ezt vagy 3 méter csővel megoldania:)

Miután a fékkel végeztem, jöhetett az utolsó nagyobb falat, az elektromos rendszer. Na ez lassú munka volt. Biztos, ami biztos, minden elbontott csatlakozást feliratoztam, és rengeteg részletfotót készítettem, hátha úgy könnyebb lesz összerakni. Az átvezető gumigyűrűket jórészt cserélni kell, de a kábelkorbácsok nagy része használható. Inkább a motortér egy-két részén keményedtek fel a műanyag szigetelések, ezeket majd cserélni kell. Szerencsére a relék, kapcsolók és egyéb szerelvények többsége is használható egy kis felújítás után.

Mikor ide eljutottam, a kocsi már elég üresnek nézett ki, a nagyobb alkatrészek már dobozban voltak. Nekiláttam hát a takarításnak. Mentem végig szisztematikusan az elejétől a hátulja fele, és amit még találtam, eltávolítottam. Bent felejtett csavarok, törés gátló gumigyűrűk, tartószerelvények. Sajnos ekkor derült ki, hogy az akkutálca el van rohadva, abból is kell egy új. Az ablaktörlő mechanikát valamikor rosszul rakhatták össze, a bal kar mechanikájának a rögzítő csavarja eltört, ahelyett, hogy csavarodott volna, a jobb oldali csavar meg magával hozta a menet jó részét. Mindkettőt sajnos cserélni kell.

A legrohadtabb meló a beltér zajcsillapító anyagainak az eltávolítása volt. Lassú és kínkeserves. Utáltam, gyűlöltem, de megcsináltam. Annyira épen mindegyik lejött, hogy szabásmintának jó lesz. És ezek csak a ragasztottak voltak. A padlón és az ajtókban van valami bitumenszerű, szerintem beolvasztott szigetelés is, azzal nem volt ötletem, hogy mit lehetne kezdeni. Vagy csak nem volt kedvem hozzá?

A szétszerelést az ajtók belső kilincsének a leszerelésével fejeztem be, az se legyen már útban a lakatosnak.

Háát, nem volt könnyű menet. Jó sok időt eltöltöttem a szétszereléssel. De attól tartok, összerakni még több lesz.