A héten egy kicsit kevesebbet fogok az autó körül tölteni. Várom a hétvégét, hogy végre kitolhassam a cicát a garázsból, és kimoshassam a motorteret. Egyenlőre minden egyöntetűen koszos, nincs is nagy kedvem berakni semmi újat. Igaz, nincs is most nagyon mit, csak az új gyujtótrafót nem raktam még be.
Viszont annál aktívabban töröm a fejem az alkatrész beszerzésen, írom a listát a beszerzendőkről, derítem fel a potenciális beszerési forrásokat.
Azért nem maradtam ma sem munka nélkül, pucolgattam egy kicsit az akkumulátor tartó keretet, meg próbáltam a hátsó ülés bőrét újra használhatóvá tenni.
Az akkumulátor tartó keret pucolása drótkefével és drótkoronggal nagyon kilátástalan munkának néz ki. nem reménytelen, de meghaladja azt, amit én egy ilyen alkatrésszel hajlandó vagyok foglalkozni, ha van más választás is. Úgy is meg kell ismerkednem a homokfúvással, lehet, hogy ez lessz az első alkatrész, amit elviszek egy ilyen kezelésre.
A hátsó ülés bőrjére továbbra is buzgón kenjük a Nivea krémet. Már ráment egy nagy tégely, határozottan issza be a bőr, érezhetően puhul. Ahol nagyon problémás - a háttámla teteje, ott ahol a nap sütötte - ott még mindíg töréshatáron van a bőr, de szó szerint. Ma nyomogattam, hogy nézzem mennyire puhul, és az egyik helyen szabályosan eltört a bőr az ujjam alatt. Szerencsére nem vészes, ha felpuhul, javítható, ha nem, akkor úgy is ki kellene dobni. Mivel a Nivea krém arra van tervezve, hogy kézmelegen legyen jó az állaga, a hűvösebb szobahőmérsékleten egy kicsit nehezen kenhető. Hogy rásegítsünk, hajszárítóval óvatosan felmelegítettünk egy-egy területet, úgy masszíroztuk be a krémet a bőrbe. (A többes szám ez esetben nem véletlen, mivel édesanyám lelkesen segít a bőrülések felélesztésében.) Mindenesetre mehetek venni egy újabb dobozt, mert a bőr úgy issza, mint sivatag a vizet.
